Ezen a héten régi barátunkat Takács Józsefet, azaz Jozzy-t vallattuk ki. Jozzy jelenleg a String Theory gitárosa, de korábban a Wendigo és a Leander Rising tagjaként is találkozhattatok vele.
Mikor születtél?
Minden 80-assal egy kora születésű vagyok.
Mikor kezdtél el zenélni?
Zeneszerető családba születtem, és alapelv volt, hogy valamilyen zenei nevelésben részesüljön minden poronty, így 6 éves koromban beírattak zeneiskolába, ahol furulyán később klarinéton és szaxofonon tanultam játszani, mert ott volt hely, aztán nyomattam a paksi fúvószenekarban is.
Nyilván ez is hatással volt rám, de a gitár megjelenése volt a jelentősebb impulzus. 11-12 éves voltam, amikor öcsém a zeneiskolában gitár szakra került, és megkapta az első Cremona akusztikus gitárját. Én ekkor már tudtam néhány alapakkordot, amit idősebb unokatesómék mutogattak, amikor kb félévente találkoztunk velük, és azok valahogy megragadtak bennem.
Lassacskán észrevettem magamon, hogy fejlődök, öcsémmel is már játszogattunk együtt, és általános iskola hetedikben összejárkáltunk egy billentyűs és egy másik gitáros sráccal zenélni. Összeraktunk néhány Shadows dalt és írtunk saját ötleteket is, és ekkor már éreztem, hogy nekem bizony az akusztikus gitározás nemigen lesz elég. Nem volt mit tenni, némi rágódás után elővezettem otthon, hogy sajnos elértem az akusztikus gitározás csúcsát, és ahhoz, hogy tovább tudjak fejlődni mindenképpen szükségem volna egy olyan gitárra, mint amilyen a Jimi Hendrixnek van. Persze szüleimnek is nyilvánvaló volt, hogy kisebb túlzásba estem, te azt is megértették, hogy ez nálam már nem csak múló hóbort.
Ígéretet kaptam arra, hogy kapok egy elektromos gitárt, ha nem lesz 3-asom a nyolcadikos fél évi bizonyítványomban, és ha beszállok annyi ezressel, ahány 4-esem lesz. Így végül a felét fizettem a 19 ezer forintos hangszernek, amire elment az évekig spórolt összes zsebpénzem, de persze egyáltalán nem bántam.
14 éves voltam akkor, és még abban az évben megalakult Pakson az első rendes zenekarunk, ahol már dobos és basszusgitáros is volt, és hetente jártunk próbálni egy garázsba. Innentől számolom, hogy elkezdtem komolyabban zenélni, és kb 17 éves voltam, amikor teljesen biztos lettem abban, hogy erről már nem is fogok lekattanni.
Kik a legfőbb hatásaid?
Alapvetően a nemzetközi gitáristeneket és zenekaraikat hallgattam szanaszéjjel, mint Brian May, Slash, Dimebag, Steve Vai, Petrucci, Stevie Ray Vaughn, Scott Henderson, Nuno Bettencourt, John McLaughlin, Pat Metheny, Hendrix, Jimmy Page, David Guilmore, John Frusciante, Robben Ford, Dave Navarro, Fredrik Thordental, de szívesen hallgattam, hallgatok fúvós szekciókkal megpakolt zenét is.
Maceo Parker és Chris Potter szaxofonosokat például nagyon szeretem, vagy éppen a Brecker Brothers fúziós világát aztán meg Jaco Pastorius, Larry Graham, Victor Wooten féle basszusgitár központú cuccokat is igencsak kedvelem.
Itthoniak közül Tátraitól, Mohai Tamástól, Felkai Miklóstól Várnai Danitól és Lukács Petától lestem el egy jócsomó gitárokosságot a tudtukon kívül. :) Ha láttam őket játszani koncerten, vagy épp videón, akkor utána mentem azonnal a szobába gitározni, és próbáltam megfejteni, hogy mit is láttam az imént.
Mi volt az első gitárod, erősítőd?
Az első gitárom egy Flash márkájú sunburst strat kópia volt, amit két évig nyúztam, amíg el nem kapott a Steve Vai és a Dream Theater hullám, amihez már Floyd Rose-os gitár kellett.
Az első erősítőmet egy műszaki érdeklődésű barátom építette egy újság mellékleteként járó kapcsolási rajz alapján, nemsokkal azután, hogy megkaptam az első elektromos gitáromat. Az erősítőt az apukámék elromlott lemezjátszójának az egyik hangfalába építette bele, és ha teljesen kitekertem, akkor még torzított is :-D. A torzítás idővel egyre durvább lett, ahogy a hangszóró membránját kikezdte a sok utaztatás (mert persze nagyszülőkhöz, meg mindenhová hurcibáltam magammal), és ennek természetesen én csak örülni tudtam :-D
Volt-e olyan hangszer amiben csalódtál?
Szerencsére nem, hacsak egy születésnapra kapott pánsíp nem számít annak, amiről kibontás után kiderült, hogy csak dísz, és valójában használhatatlan :-D
Van-e olyan hangszer amit megbántál, hogy eladtál?
A második gitárom egy floyd rose-os mexikói Squier Richie Sambora stratocaster volt, amibe egy Gotoh floyd rose-t rakattam bele, és az elképesztően jól működött. Nem volna rossz, ha megvolna, mert azóta nem volt Floyd Rose-os gitárom, és hiányzik, hogy rendesen meg lehessen cibálni, viszont egy olyan barátom vette meg a hangszert, akinél tudom, hogy jó kezekbe került, és sok örömet okozott neki azóta, így végülis egyáltalán nem bánom. Én meg abból vettem a héthúros Epiphone Les Paul-omat, ami meg nekem okozott sok örömöt, szóval nincs miért bánkódni.
Milyen húrokat használsz?
Mostanság GHS 10-50 húrokat használok, 70-es hetedik húrral a héthúros hangszereken. Azért szeretem, mert sokféle hangolásban tudom használni. D hangolásban az optimális nekem, de még normál E hangolásban is kezelhető a húrkeménység, illetve, ha egy egy jam miatt mondjuk C-re le kell hangolnom, még akkor sem esik le a húr a gitárról.
Milyen hangszereket (gitár, erősítő, effektek stb) használsz?
A mostani fő és kedvenc hangszereim egy japán strat a 90-es évek első feléből, egy 7 húros Agile telecaster illetve akusztikus vonalon egy remek Dowina GACE888. Az elektromos lapátjaim hátsójába egy-egy Sublime hangszedő lett felhelyezve a’la Kurtács András. Remek társak, és jól bírják a velem járó strapát :-D
A hangzásom másik lelke egy Kemper profiling amp, amivel próbán és koncerten általában egy Orange OR120-as erősítő végfokát hajtom meg a hozzá való ládával.
A pedal boardomban egy Line 6 HD500-as látja el a Kemper foot controller szerepét, valamint a Fishman Triple Play midihangszedőből származó sound-okat a HD500-as processzorán keresztül effektezem. Egy Whammy, és két hápogtató is található a boardban, a cry baby-t a klasszikusabb funk hápogtatós témáihoz használom, a bass wah-t pedig ahhoz, hogy leharapjam a fejeket. Akad még egy TC hangolópedál hangolásra és egy hangerőpedál a triple play sound-ok be és kiúsztatására.
Van-e álmaid hangszere?
Sajnos sok van, imádnék egy Gibson Firebird-öt birtokolni, de az az igazság, hogy valójában rengeteg gitárfajtából el tudnék képzelni néhány csúcskategóriás darabot, beleértve a basszusgitárokat is. Kellene azért egy 8 húros szörnyeteg is, Tom Anderson kollekcióból is jöhetne pár dolog, a Vigier bundnélküli gitárjával is szöszmötölnék egy kicsit, és persze kipróbálnék néhány Suhr-t is. Ezeken kívül jól jönne egy klafa cselló, egy jó szaxofon és trombita se ártana, ésmég, ésmég, ésmég, és persze lenne még saját elképzelés alapján gyártatott hangszer is, az egyik mindenféle őrültséggel felszerelve, a másik pedig valami nagyon egyszerű, amolyan benzinkanna vagy lapát-gitár. Azt hiszem, hogy agyi alapú telhetetlenségben szenvedek :-D
Mit tanácsolsz a kezdő gitárosoknak?
Legyetek őszinték, széleslátókörűek, szorgalmasak, céltudatosak és kitartóak, de ne csak a gitározásban, hanem az élet minden területén, és főként, maradjatok meg Embernek, ha egy mód van rá!
